Logopédiai,- gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai vizsgálatok

 

Logopédiai,- gyógypedagógiai,- fejlesztőpedagógiai vizsgálatok

 

Nyelvi késés

A vizsgálat során a logopédus szakember  a gyerekek életkorának megfelelő játékos     szituációkat alkalmazva felméri a kicsik kifejező beszédét, aktív     és passzív szókincsét, beszédértését, kontaktus felvevő készségét (figyelem, irányíthatóság, szemkontaktus…).

 

Artikulációs zavar (pöszeség) vizsgálata

A vizsgálat alkalmával a terapeutával való spontán beszélgetés után a gyermek feladata képek megnevezése, mely során a helyes vagy helytelen hangképzés megfigyelhető.

 

Diszfázia vizsgálata

Az akadályozott nyelvi fejlődés esetleges okainak feltárása történik, anamnézissel.  Kiemelt jelentőségű a hallás vizsgálata, hiszen ép hallás szükséges a beszédészleléséhez, beszédértéséhez és így a beszéd produkciójához is. 

 

Nyelvlökéses nyelés vizsgálata

A vizsgálatkor a gyermek nyelésének megfigyelésére és a tapasztaltak alapján tanácsadásra kerül sor a logopédiai terápia megkezdésével, illetve fogszabályzó szakorvos felkeresésével kapcsolatban.

 

Diszfónia vizsgálata

A hangadás, a hangszín, a hangmagasság, a hangtartás, a légzés és a prozódia (hangsúly, hangerő, hangszín, ritmus) vizsgálata történik logopédus által.

 

Dadogás vizsgálata

Az anamnézis felvétele után a szakember megfigyeli a gyermek interakcióit, viselkedését, kommunikációs jellemzőit. Olykor szükség lehet kiegészítő vizsgálatokra is a minél pontosabb diagnózis felállításához (pl. szókincs, rajzkészség, mozgáskészség).

Ha a gyermek beszédében megakadásokat észlelünk, gyakoriak a hangismétlések, esetleg görcsös újrakezdések figyelhetők meg, akkor valószínűsíthetően dadogással van dolgunk.

Az anamnézis felvétele során legfőképp arra keressük a választ, hogy mikor észlelték először a dadogást és milyen események előzhették meg, befolyásolták annak kialakulását.

Afázia vizsgálata

Organikus károsodás következtében létrejövő, a beszéd /nyelv centrális mechanizmusainak sérülésének vizsgálata történik. A vizsgálat fő területei: A spontán beszéd, az auditív verbális megértés, a beszéd ismétlésének és a megnevezés  képességének  vizsgálata.

 

Diszlexia veszélyeztetettség vizsgálata

A vizsgálaton a gyermek egy olyan tesztet old meg, melyben megtudható, hogy életkorának megfelelő-e a nyelvi fejlettsége és olvasásra-írásra való készültsége. A vizsgálat ezenfelül tartalmazza még az artikuláció és a nyelés vizsgálatát is. A jelentkezés 5 éves korban vagy a nagycsoportba lépéskor ajánlott, hiszen így az iskolakezdés előtt még legalább egy teljes év áll rendelkezésünkre az esetlegesen gyengébb területek fejlesztésére.

 

Diszlexia vizsgálata

A diszlexia vizsgálata osztályfoknak megfelelően az olvasást, a szövegemlékezetet és -megértést, az írást és a nyelvi készséget elemzi ki, figyeli meg. A diszlexia vizsgálatára akkor van szükség, amikor a gyereknél azt tapasztalja a szülő vagy a pedagógus, hogy a gyermek nem tud, vagy nehezebben tud olvasni; írni, vagy jó technikával olvas ugyan, de nem érti az olvasott szöveget.

A szövegemlékezeti- és szövegmegértési vizsgálat alapján következtethetünk a gyermek auditív, vizuális figyelmére, gondolkodási műveleteire, szókincsére, helyesírási készségére is.

 

Diszgráfia vizsgálata

A diszgráfia vizsgálata osztályfoknak megfelelően az olvasást, a szövegemlékezetet és -megértést, az írást és a nyelvi készséget elemzi ki, figyeli meg. A diszgráfia vizsgálatára akkor van szükség, amikor a gyereknél azt tapasztalja a szülő vagy a pedagógus, hogy a gyermek nem tud, vagy nehezebben tud írni.

A szövegemlékezeti- és szövegmegértési vizsgálat alapján következtethetünk a gyermek auditív, vizuális figyelmére, gondolkodási műveleteire, szókincsére, helyesírási készségére is.

 

Diszortográfia (helyesírás vizsgálata)

A diszortográfia vizsgálata osztályfoknak megfelelően az olvasást, a szövegemlékezetet és -megértést, az írást és a nyelvi készséget elemzi ki, figyeli meg. A diszortográfia vizsgálatára akkor van szükség, amikor a gyereknél azt tapasztalja a szülő vagy a pedagógus, hogy a gyermek nem tud, vagy nehezebben tud írni.

A szövegemlékezeti- és szövegmegértési vizsgálat alapján következtethetünk a gyermek auditív, vizuális figyelmére, gondolkodási műveleteire, szókincsére, helyesírási készségére is.

 

Diszkalkulia vizsgálata

A diszkalkulia az aritmetikai készségeket érintő zavar. A vizsgáló eljárás, melynek során a gyógypedagógus a számolási képességeket figyeli meg, alkalmazkodik a gyermek életkorához, osztályfokához, illetve matematikai tudásának elvárható szintjéhez.

Diszkalkuliára utaló jegyek

  • A számfogalom kialakulatlan, a gyermeknek nincsenek elemi számfogalmai sem
  • Számnevek és számjegyek egyeztetése problémás
  • Nehézségek jelentkeznek a mennyiségi relációk felismerésében
  • A helyiértékek meghatározása nehézkes
  • A matematikai műveletvégzés menete problémás

 

GMP - GOH, Beszédértés- és beszédészlelés vizsgálata

Azokat a problémákat, amik a kifejező beszédet érintik, mindig könnyebb észrevennünk. Azt viszont már nehezebb megmondani, hogy mások beszédéből mi jut el a gyermekhez és az hogyan kerül feldolgozásra. A GMP-GOH Beszédpercepciós diagnosztika a beszédészlelés és a beszédmegértés képességének vizsgálatát tartalmazza, melyek a helyes nyelvfejlődés, az olvasás és írástanulás, illetve a bonyolultabb szövegek megértésének elengedhetetlen feltételei.

A diagnosztika 20 tesztet tartalmaz, közülük 15 az óvodás, és 18 az iskolás gyermekek vizsgálatára szolgál.A tesztfelvétel sorrendjét minden esetben a vizsgált gyermek életkorához, pszichés állapotához és kooperációs készségéhez igazítjuk.A kapott eredmények alapján a beszédfeldolgozás működése jól jellemezhető, ezáltal a tipikus fejlődési szint megbízhatóan elkülöníthető az elmaradottól, vagy a zavart folyamattól, melyet a diagnosztika életkor-specifikus értékelései tesznek lehetővé. Ezeknek a folyamatoknak az életkori szintű működése szükséges az ép, tiszta beszédhez, az olvasás és írás elsajátításához, a gondolkodáshoz és a tanuláshoz egyaránt.

 

Sindelar módszer – vizsgálat

A Sindelar-program két korosztályt céloz meg:

  • Óvodás korú, iskolát kezdő gyermekek (5-7 évesek)
  • Iskolás korú gyermekek, fiatal felnőttek (26 éves korig bezárólag)

Mindkét esetben a  feltáró, illetve a terápiás tervet kijelölő vizsgálóeljárás a vizsgált személy életkorának megfelelő formában történik, mely a teljes képességrepertoár megismerését célozza, amelyek a gondolkodás és tanulás rendszerének bázisát adják.

  • beszéd (beszédkészség, beszédértés);
  • mozgás (nagy és finom mozgások, kézügyesség);
  • megismerő tevékenység (észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás).

 

Iskolaérettségi vizsgálat

A gyermek iskolába lépéséhez szükséges területeinek érettségét komplex módon, több lépésben, egyéni és csoportos formában is vizsgáljuk. A felmérés során az adaptív viselkedés, a mozgás, a nyelvi terület, a kogníció, valamint a számolás fejlettségét térképezzük fel, képet kapva ezáltal a gyermek aktuális fejlettségéről. Az eredményeket a szülőkkel felvett részletes anamnézis adataival kiegészítve megalapozhatóvá válik a beiskolázás javaslata, illetve további vizsgálatok, célzott fejlesztés, (pl. csoportos iskolára felkészítő foglalkozás, vagy egyéni gyógypedagógiai terápia) vagy az iskolakezdés halasztásának megfontolása.

A vizsgálatot tapasztalt pszichológus és gyógypedagógus végzi, az eredmények alapján írásos vélemény és javaslat készül.